Foglalkozás-egészségügyi ellátás

Feladatok röviden:

  • új munkavállalók előzetes, munkaköri alkalmassági vizsgálata,
  • a munkavállalók időszakos, soron kívüli és záró vizsgálata,
  • a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, munkahelyek szemléje,
  • a munkavégzés egészségkárosító hatásának vizsgálata,
  • az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás,
  •  közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai és higiénés feladatok megoldásában, rehabilitációs tervének kidolgozásában
  •  foglalkozáshoz kötött és ajánlott oltások szervezése, lebonyolítása
  • az egyetemi hallgatók szűrővizsgálata
  • Kollégista hallgatók akut ellátása
  • Tanuló nővérek szűrése

Feladatok részletesen: 

A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat I. fokon végzi a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat:

  • előzetes:
    • a munkába lépő új dolgozók, munkakörváltás belső áthelyezés esetén is
  • időszakos:
    • fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichés és pszichoszociális tényezők  hatásának kitett,  járványügyi érdekből kiemelt,dolgozók esetén évente
  • soron kívüli: 
    • a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató  egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; 30 napos keresőképtelenséget követően, 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően; a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.
  • záróvizsgálat: 
     
    • A munkáltató kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni  emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
    • idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés,  munkakörnyezet megszűnésekor; ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott;
    • külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.
    •  személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkát végző személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt.
    • munkabaleset esetében az első orvosi ellátás
    • foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása
    • a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálata
    • egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás
    • a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatok
    •  a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatok (Hepatitis, Influenza, Kanyaró, Typhus stb.)
    •  a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő egészségügyi felvilágosítás, tanácsadás, egészségfejlesztési feladatok
    • elsősegélynyújtás, heveny esetek ellátása, illetve közreműködés az elsősegély megszervezésében és az oktatás felügyeletében

A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat közreműködik:

  • a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,
  • munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában,
  • a foglalkozási rehabilitációban
  • a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában

ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATRA UTALÁS

  • aktív közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező munkavállaló
  • szerződéssel foglalkoztatott dolgozó
  • tanuló nővér
  • PhD. Hallgató

Az alkalmassági vizsgálatokhoz a következő dokumentációkat hozzák magukkal:

  • a munkahely által pontosan kitöltött, aláírt  és lepecsételt beutaló
  • veszélyes anyaggal, rákkeltő anyaggal, izotóp illetve ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalók esetén labor vizsgálat szükséges
  • kezelt, gondozott betegségeiről szóló dokumentációk
  • ha szemüveget használ, a vizsgálatra azt is hozza magával
  • MKCS –vel rendelkező munkavállaló esetén az erről szóló dokumentáció (NRSZH vélemény, zárójelentés, ambuláns lap)
  • oltási dokumentáció

A BETEGELLÁTÁSBAN DOLGOZÓK VIZSGÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES:

    Előzetes vizsgálatnál:

  • a munkahely által pontosan kitöltött, aláírt és pecsételt beutaló
  • hat hónapnál nem idősebb laborlelet (egészségügyben dolgozó, vegyi anyaggal foglalkozó)
  • egy éven belüli mellkas rtg vagy TSZ  lelet
  • egészségügyi kiskönyv
  • Hepatitis-B oltás igazolásáról szóló dokumentáció (oltási könyv vagy TITER ( HBVantiHBs) lelet)
  • Cytostatikummal foglalkozás esetén cytos bejelentőlap
  • Krónikus betegség esetén az arról szóló dokumentáció
  • MKCS –vel rendelkező munkavállaló esetén az erről szóló dokumentáció (NRSZH vélemény, zárójelentés, ambuláns lap)
  • 6 éven aluli gyermekek ellátásával kapcsolatos munkakörökben széklet bakterológiai és Lues serologiai vizsgálati eredmény.

    Időszakos vizsgálatnál:

  • a munkahely által pontosan kitöltött, aláírt és pecsételt beutaló, helyszíni vizsgálathoz nem szükséges
  • hat hónapnál nem idősebb laborlelet (egészségügyben dolgozó, vegyi anyaggal foglalkozó)
  • egy éven belüli mellkas rtg vagy TSZ lelet
  • egészségügyi kiskönyv
  • MKCS –vel rendelkező munkavállaló esetén az erről szóló dokumentáció (NRSZH vélemény, zárójelentés, ambuláns lap)
  • Ha egészségi állapotában változás történt, illetve krónikus betegség esetén az arról szóló dokumentáció (Zárójelentés, ambuláns lap, NRSZH vélemény)

Soron kívüli vizsgálatnál

(GYES, GYED lejárta után munkavégzésre jelentkezők, illetve egészségügyi munkaterületen 10 napot, egyéb munkaterületen 30 napot meghaladó táppénzes állomány után):

  • a munkahely által pontosan kitöltött, aláírt és pecsételt beutaló
  • orvosi dokumentációk, leletek, zárójelentések, háziorvosi igazolás, NRSZH vélemény

Záróvizsgálat

  • a munkahely által pontosan kitöltött, aláírt és pecsételt beutaló
  • hat hónapnál nem idősebb laborlelet (egészségügyben dolgozók, vegyszerrel foglalkozó)
  • Cytostatikummal foglalkozás esetén cytos kijelentő
  • Ha egészségi állapotában változás történt, illetve krónikus betegség esetén az arról szóló dokumentáció (Zárójelentés, ambuláns lap, NRSZH vélemény)

Tűszúrásos balesetekkel kapcsolatos teendők

  • Baleset (tűszúrás, vágás, traumás, úti… stb.) esetén baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni és a balesetről értesíteni kell: üzemorvost, kórházhigiénés osztályt, munkabiztonsági osztályt
  • Minden esetben a hivatalos „Munkabaleseti nyilvántartás” nyomtatványt kell kitölteni, egyéb feljegyzés és csak ambuláns lap kitöltése nem elegendő! ( ld.: dokumentumtár )
  • Minden sérültnél, legyen az munkavállaló, tanuló, vagy hallgató, aki az egységnél tölti gyakorlatát, azonos módon kell eljárni.4.            Minden munkahelyen hozzáférhető helyen kell tartani a munkabaleseti nyilvántartási füzetet, munkabaleseti jegyzőkönyv nyomtatványát.
  •  vérrel, testváladékkal szennyezett tűvel, eszközzel történő szúrás, vágás, egyéb a bőrfelszín folytonosságának megszakadásával, vagy nyálkahártyára csapódással járó balesetek esetén a dolgozót/sérültet azonnal, vagy 48 órán belül el kell irányítani a  Foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz további ellátás és kivizsgáláshoz szükséges beutalók kiadása miatt.

A jegyzőkönyvnek a következő tartalmi elemeket kell tartalmaznia:

  • sérült neve és személyazonosító adatai (szül. hely, idő, anyja neve, TAJ száma)
  • kontakt személy neve és személyazonosító adatai (szül. idő, TAJ száma)
  • a baleset pontos helye és ideje
  • a baleset pontos leírása
  • a baleseti jegyzőkönyvet felvevő és a sérült aláírása
  • a munkahely olvasható bélyegzője

A munkavállaló részére a kivizsgáláshoz, a Foglalkozás-egészségügyi szolgálat állítja ki a laborbeutalót a sérüléskor, majd 2 hónap múlva.

Teendők sérülések esetén:

  • Bőrön átható sérülés esetén:
    • Hagyjuk kivérezni, bő vízzel öblítsük le, majd lássuk el a sebet (fertőtlenítés, kötözés), préselést ne alkalmazzunk a sérült területnél, mert vákum hatást hozunk létre az ujj elengedésekor, amely mélyebbre juttatja az esetleg sebben lévő kórokozókat.
  • Nyálkahártya expozíciónál:
    • ​​​​​​​ öblítsük ki bő folyó vízzel az érintett nyálkahártyát
  • Bőr expozíciója esetén:
    • Szappanos vízzel mossuk le az érintett bőrfelületet, majd fertőtlenítsük is le.
  • Ficam, rándulás, traumás sérülés esetén:
    • ​​​​​​​ az első ellátásra nem a Foglalkozás-egészségügyi szolgálat a hivatott. Ilyen esetekben a sérüléseknek megfelelő szakrendelés felkeresése javasolt. (Traumatológia, orthopaedia, szemészet, SBO…

A traumás jellgű balesetekről is kérünk baleseti jegyzőkönyvmásolatot!

Ha a munkavállaló a balesetből kifolyólag, táppénzre kerül, a munkáltatónak kötelessége a munkavállalót soronkívűli vizsgáltra küldenie munkába állítás előtt!